Mit egyen a kiskutya és hányszor? 3 hónapos koráig kaphat naponta négyszer enni, 3 hónapostól 6 hónapos koráig naponta háromszor, 6 hónapos korától 1 éves koráig naponta kétszer és 1 éves korától naponta egyszer. Az első napokban érdemes azzal etetni a kiskutyát, amit az előző gazdájánál kapott, majd fokozatosan áttérni arra, amivel te szeretnéd etetni. Legegyszerűbb tápot adni neki, különösen, ha magadnak sem főzöl. A kutyatápok nagyon széles skálája áll rendelkezésre. Erősen pénztárca-függő általában a döntés, hiszen az árakban is nagyon nagy különbségek vannak. Egyáltalán nem biztos, hogy a leginkább reklámozott táp a legjobb minőségű is. A drágább tápok rendszerint jobb minőségűek: jobb alapanyagokból készülnek, az összetételük jobban fedezi a kölyök szükségleteit, nagyobb részüket hasznosítja a szervezet, sőt, lehet, hogy nem tartalmaznak tartósítószert sem (ami gyakran okozhat allergiát).

A növekedésben lévő szervezet fokozott igényeit érdemes megfelelő minőségű és mennyiségű táplálékkal fedezni, hiszen ez kihat az állat egész életére. Ennek különösen nagy jelentősége van nagytestű, gyorsan növő fajtáknál, ahol például az ízületek egészséges fejlődése döntő jelentőségű. Visszatérve a gyakorlathoz: jó, ha a kölyök kap valamilyen száraztápot, szárazon vagy beáztatva. Ez azonban nem jelenti azt, hogy csak tápot egyen! Nyugodtan adj neki főzött ételt, rizst, tésztát, grízt, húst, zöldségeket. Tejet is lehet adni, de ez nem létszükséglete, és figyelni kell arra, hogy nem okoz-e hasmenést. Csontot eleinte inkább ne adj neki, és később is jobb kerülni a csöves csirkecsontokat. A konzervtápokat általában jobban szeretik a kutyák, mint a száraztápokat, de jóval drágábbak, ami nagytestű kutyáknál jelentősen megnövelheti a költségeket. A legfontosabb a változatosság! Nagyon megnehezíti az életedet, ha a kutyád olyan válogatós lesz, hogy állandóan arra kell figyelned, hogy mit hajlandó megenni és mit nem. Az etetések alkalmával mindig csak annyit kapjon, amennyit pár percen belül tényleg megeszik, és a maradékot mindig vedd el. A száraztáp se álljon egész nap a tálban! Víz viszont mindig legyen kikészítve.

Szobatisztaság. Egy kéthónapos kiskutya nem szobatiszta! Kénytelen vagy beletörődni, hogy hónapok fognak még addig eltelni. Az egyetlen, amit tehetsz, hogy amikor feltehetően pisilni vagy kakilni fog, akkor olyan helyre tereled, ahol nem okoz túl nagy gondot (pl. a fürdőszobába vagy előszobába). Ezek az események evés és ébredés után rendszerint bekövetkeznek, úgyhogy ilyenkor mindig irányítsd a kijelölt helyre. Meg lehet próbálni újságpapírra szoktatni, de nem biztos, hogy sikerül. Ha éppen elkapod, amint a kedvenc szőnyegedre pisil, akkor rá lehet szólni, de nem biztos, hogy érdemes. Inkább szedd fel előre a szőnyegeket. Utólag összeszidni egy kiskutyát teljesen fölösleges, mert nem fogja tudni, hogy miért kapja. Ez érvényes a szétrágott cipők esetében is. Azért sunyja le a fejét vagy fekszik a hátára, mert kiabálsz vele és nem azért, mert „szégyelli magát” vagy „tudja, mit csinált”. Fogalma sincs, miért vagy dühös, nem tudja összekapcsolni az órákkal korábbi eseményt az ordibálással. Amikor már kimehet az utcára, akkor minden kiskutya nagyon hamar rájön, hogy ott végezze el a dolgát és ne a lakásban.

Mikor mehet ki az utcára? Amikor megkapta az oltásait és az állatorvos azt mondta, hogy nyugodtan ki lehet vinni. Akár 6-8 hétig is eltarthat, amíg megfelelő védettsége lesz a különböző fertőző betegségekkel szemben. Az első oltást 8 hetes korában szokták adni, utána kéthetente kapja a többit.

Szocializáció. Tudatában kell lenned annak, hogy nagyon rövid idő alatt alakul ki véglegesen az, amit később a kutya természetének, viselkedésének nevezünk. Egyes szerzők szerint ez a rövid időszak a kutya 4 hónapos koráig tart. Mivel csupán ennyi időd van a jellembeli tulajdonságok döntő befolyásolására, nagyon fontos, hogy eleget tudj foglalkozni vele, és ez alatt az idő alatt minél több emberrel és kutyával találkozzon.